|
|
T�r�korsz�g
T�r�korsz�g f�ldrajzilag �thidalja Eur�p�t �s �zsi�t. H�t r�gi�b�l �ll: a Fekete-tenger t�rs�ge, a M�rv�ny-tenger r�gi�ja, az �gei, a F�ldk�zi- tenger t�rs�ge, valamint K�z�p-, Kelet �s D�l- Anat�lia r�gi�i.
T�r�korsz�g Eur�pa d�l-keleti �s �zsia d�l-nyugati r�sz�n helyezkedik el (T�r�korsz�g ezen r�sze, a Boszporusz nyugati fele f�ldrajzilag Eur�p�hoz tartozik). Hat�rai: a Fekete-tenger Bulg�ria �s Gr�zia k�z�tt, az �gei-tenger, valamint a F�ldk�zi-tenger G�r�gorsz�g �s Sz�ria k�z�tt.
T�nyadatok:
Ország neve: |
Török Köztársaság |
Elhelyezkedése |
Dél-nyugat Ázsia |
Területe |
779.452 km2 |
Lakossága |
70,85 millió |
Munkanélküliségi ráta |
10,3 % (2005) |
GDP nagysága: |
7,6 % (2005) |
Havi átlag bruttó kereset: |
1595 EUR (2005) |
Munkaadó által fizetett társadalombiztosítási járulék: |
21,5 % |
Fővárosa: |
Ankara |
EU teljes tagság: |
2004. május 1. óta |
Pénzneme: |
líra (YTR)
2007.január
1 USD = 1,43 YTR 1 EUR = 1,88 YTR |
Országhívószáma: |
+ 90 |
Elektromos hálózat: |
230 V, 50 Hz |
Időzóna: |
Közép-Európai Idő (GMT + 2, GMT +3) |
Időjárás: |
Mediterrán, enyhe kontinentális |
Gazdas�g:
A makro�kon�miai politika �letbe l�p�s�vel jelentos eredm�nyeket �rt el az orsz�g a termel�sben, amely a fisk�lis �s monet�ris politikai megszor�t�sokon, valamint az elm�lt n�gy �vben v�gbement folyamatos re�l GDP n�veked�sen alapult. A 2002 �s 2005 k�z�tti idoszakban a re�l GDP 33.6 %-kal nott halmoz�d� alapon �s 7.5 %-kal �tlagosan, mely �ltal T�r�korsz�g lett a vil�g egyik leggyorsabban fejlodo gazdas�ga. A 2004-ben el�rt t�rt�nelmi eredm�nyek ut�n, 2005-ben a GDP 7.4, a GNP pedig 7.6 %-kal emelkedett, ami messze tulhaladt a kituz�tt c�lokon �s elorejelz�seken. Ezen fel�l az orsz�g egy fore jut� GDP-je meghaladta az 5000 USD-t ugyanebben az �vben, amire m�g nem volt p�lda azelott.
Az elm�lt �vtizedben az infl�ci� az �tlagos 70 %-r�l egysz�mjegyure cs�kkent, ami szint�n nagyon lenyug�zo. Annak ellen�re siker�lt ezt el�rni, hogy a h�tt�rben egy nagyon eros n�veked�s ment v�gbe, valamint az energi�rak is vil�gszinten rekord magass�got �rtek el. Az �ves infl�ci� 2005-ben a fogyaszt�i �rindex (CPI) 7.72 %-on, a termeloi�r-index (PPI) 2.66 %-on volt realiz�lva. Az �ves CPI infl�ci� 2005-ben nem �rte el az infl�ci�s eloir�nyzatot, csak�gy mint a 2002-2004-es idoszakban. R�ad�sul az infl�ci�s v�rakoz�sok, melyek fontos szerepet j�tszanak az infl�ci� elleni k�zdelemben, m�g jobbak �s biztat�bbak.
Beruh�z�s:
A k�lf�ldi muk�dotoke befektet�sek sz�ma, melyek �tlaga r�gebben 1 milli�rd doll�r k�r�li �rt�ku volt, tavaly el�rte a 9.6 milli�rd doll�rt, k�sz�nhetoen a mag�nszektor gyarapod�s�nak, a privatiz�ci� ter�n el�rt eloret�r�snek �s a z�ldmezos beruh�z�sok �l�nk�l�s�nek. Meg van az es�ly arra, hogy ez a n�vekvo tendencia tov�bbfolytat�djon az elk�vetkezo �vekben, amennyiben T�r�korsz�g eloseg�ti a beruh�z�si k�rnyezet kialak�t�s�t, illetve elorel�p�st tesz az EU csatlakoz�s ir�ny�ban.
T�r�korsz�g egy fiatal �s dinamikus 73.4 milli�s lakoss�ggal rendelkezik. Az �llampolg�rok 94 %-a 65 �v alatti. A lakoss�g �ves n�veked�se 2006-ban el�rte az 1,24 %-ot. A teljes munkak�pes lakosok sz�ma 2005-ben 25 milli� volt. A munkan�lk�lis�g 10.2 %-ra cs�kkent. Az alkalmazottak 51 %-a a szolg�ltat�i, 30 %-a a mezogazdas�gi �s 19 %-a az ipari szektorban dolgozik.
T�r�korsz�gban az �sszmunkaero 10.2 %-a rendelkezik egyetemi diplom�val, 20 %-a k�z�piskolai �s 63.2 % a k�z�piskolai szint alatti v�gzetts�gu.
Beruh�z�sokra vonatkoz� �llami T�mogat�sok
|